Horváth Dávid NetMiniszterelnök – NetOkrácia

Alternatív online zenei piacmodellek bevezetése – 1. rész

A szerzői jogvédő szervezetek (ARTISJUS, Mahasz) támogatásával vezessünk be széles réteget kiszolgáló dinamikus árazású online zenei webshopokat, alternatív piaci modellekkel. Egy év elteltével értékeljük ki sikereit és vizsgáljuk felül, ha tehetjük, töröljük el a jelenleg érvényben lévő üres hordozói díjat. Természetesen, aki ezek mellett is ingyen akar megosztani, az meg fogja tenni, de a vásárlókedvűek hozzáférnének egy széles zenei adatbázishoz.

Különböző alternatív zeneletöltői piaci modell ismert szerte a világban:

• A zenék értékét döntsék el az adott oldal letöltési statisztikái. A szám egy minimum értékről indul, pl. 50.- Ft, de ez a letöltések növekedésével felmehet max. pl. 250.- Ft-ig. Tehát az alapján nő az ár, hogy hányan töltik le, hányan érdeklődnek iránta.
• Avagy fordított esetben, egy szám ára 250.- Ft-ról indul és a népszerűsége mértékében csökkenhet minimum 50.- Ft-ig.
• Egy másik, a www.sellaband.com -hoz hasonló innovatív megoldást magyar viszonyokra lehetne szabni. Ott, korábban slágerlistával népszerűsítették a zenéket, és ezen nem tudtak továbblépni a kiadók, azokat a bandákat futtatták, akik nekik tetszettek. A Sellaband rendszerében feltölthetők a bandák zenéi, és a felhasználók támogathatják fejenként 10 dollárral az előadót (akár többször 10-zel is), és ha elérik az 50.000 dollárt és az 5000 rajongót, akkor ebből kiadnak egy CD-t, és a felét a befektetők visszakapják, valamint az eladásokból is részesülnek. Emellett az oldal hirdetésekre épít, továbbá ez újszerű és alternatív megoldás a közönségkutatásokra is.
• Fontos, hogy ezek a webshopok olyan számokat is összeszedjenek, amelyek nem már nem, avagy soha nem is voltak jogdíjkötelesek, tehát szabadon letölthetők, terjeszthetők, csak éppen már nehéz hozzájuk jutni. Ez eleve vonzó lehet, így az oldalra csalogatja a vásárlót: egy helyen megtalálja az ingyenes és a fizetős tartalmakat.
• A Columbia Records javaslata szerint folyamatosan hozzá lehetne férni bármilyen eszközön keresztül az adott tartalomhoz, streamingelve (akár mobiltelefonon is), nem pedig  „birtokolva”: folyamatosan hozzáférve az adott tartalomhoz.
• A felhasználó letöltheti a zenét, de reklám van hozzá, melyet meg kell nézni, ez a bevétel fedezi a letöltés költségeit.
• Ingyenes letöltési lehetőség, DRM (másolásvédett) mentes elképzelésekkel, hirdetési modell alapján. A másolásvédelem eleve nem a legjobb megoldás, mindig fel fogják törni, ami végeláthatatlan küzdelmet eredményez.
• A www.spotify.com -hoz hasonló elképzelések alapján több kategóriába sorolnák a felhasználókat. Van, aki ingyen férhet hozzá a tartalomhoz, fizetés nélkül, de el kell viselnie a reklámokat; van, aki időlegesen fizet, így a reklámok megszűnnek. És van, aki hosszabb távra fizet elő, így mobilra is letölthet zenét, offline is hallgathatja (nem kell streaming), eleve jobb a zene minősége, továbbá nincs országhoz, vagy IP címhez kötve, tehát a világ bármely részén letölthet, PC-től kezdve a nootebook-on át a mobil platformokig.
• A legegyszerűbb talán mégis az lenne, ha a piac szempontjából több, széles réteget kiszolgáló, dinamikus árazású, online zeneletöltő bolt jönne létre (pl.: iTunes). A fix árak alkalmazásával csorbult a vásárlók érdeke, a rögzített árakat kénytelenek voltak elfogadni, vagyis passzív, árelfogadó helyzetbe kényszerültek, de a dinamikus árazás lényege, hogy alkalmazkodik a vevők preferenciáihoz.