Horváth Dávid NetMiniszterelnök – NetOkrácia

Programom

Horváth Dávid, 22 éves főiskolai hallgató vagyok, és a 2010-es NetMiniszterelnök-jelölti választáson én is indulok! Eljött az idő, hogy mindenkivel megosszam programomat.

• NetOkratikus népszavazás – online népszavazás
• Szabad és mindenkinek hozzáférhető Nemzeti Digitális Közmű
• Alternatív online zenei piacmodellek bevezetése
• Az e-kereskedelem és gazdaság terjesztése

NetOkratikus népszavazás

2010-ben eljött az idő, hogy a több mint 4 millió hazai internetezőből, közel 3,5 millió szavazó jogú állampolgár online is kezdeményezhessen népszavazást, avagy csatlakozhasson a már meglévőkhöz. Ideje, hogy a papír- és munkaigényes népszavazási kezdeményezés kiegészüljön egy online felülettel is. Felgyorsítjuk és nagyobb nyilvánosságot, hozzáférhetőséget biztosítunk a társadalomnak az alkotmány adta jogok gyakorlásához. Hiszen a népszavazás a politikai rendszer szerves része és gyakran alkalmazott eszköze. Az nagyobb hatékonysággal bekövetkező, gyors voksolások élénkítik a pártok és a közvélemény kapcsolatát, ugyanakkor arra készteti a parlamenti erőket, hogy a reformokat közösen, mindenki által elfogadható kompromisszumokkal dolgozzák ki. Nyomást gyakorlunk a politikára, mert az internet közössége pártok feletti, tudatos és összetartó!

Nemzeti Digitális Közmű

Programom ezen pontjának lényege kettős, egy részről javaslattétel a korábban pályáztatott, de nyertest nem hirdetett 450 Mhz-es frekvencia közmű jelleggel történő hasznosítására, más részről fel szeretném hívni a figyelmet az EU gazdasági programjának egyik elképzelésére, ennek neve ”Szélessávon mindenkihez” („High-speed Internet for all”). Továbbá a mellett érvelek, hogy Magyarországon az alapszintű szolgáltatás definíciója legyen legalább 1 Mb/s-os letöltési és 512 kb/s-os feltöltési irányú sebesség (az Európai Unióban jelenleg az Eurostat definíciója alapján 144 kb/s letöltési irányú és 64 kb/s felöltési irányú sávszélességet határoznak meg „szélessávként”). Jogosan merül fel persze a kérdés, hogy miért is jó ez mindenkinek? Az országos szintű internet lefedettséggel minden ember hozzáférhet a hálózathoz, ezzel pedig tájékozott tud maradni az egyébként nehezen elérhető, elzárt területeken is. Gyakorlati példa, hogy az Alföld kellős közepén is lehet ügyintézést végezni a hozzáférés segítségével. Továbbá fontos gazdasági lépés, melyből – fenntartásával és az EU-s pénzek lehívásával együtt is – profitál az ország és versenyképes tud maradni a nyugati gazdasággal szemben is.

Alternatív online zenei piacmodellek bevezetése

Ma Magyarországon minden egyes megvásárolt adathordozót (CD, DVD, pendrive, kazetta, stb…) üres hordozói díj terhel, melyek lényege, hogy a zenei letöltésekből, másolásokból származó bevételkiesést ebből pótolják a zenei alkotóknak. Ezt annak is meg kell fizetnie, aki egyébként családi képeket tárol ezeken! Ennek véget vetünk. Jogilag ma ugyan letölteni nem tilos, de másnak elküldeni, cserélni, azaz közzé tenni büntetendő. Az ARTISJUS által bevezetett kompenzációs szándékkal létrehozott díj bebetonozza a zenei letöltéseket, holott külföldön komoly bevételek származnak az online zenei áruházakból, ahol a tartalom fizetés ellenében megszerezhető. Az offline zenei bevételek folyamatosan csökkennek, az említett és esetleges későbbi tömeges díjbeszedések (internetes átalánydíj a letöltésekért) kivédése érdekében olyan üzleti modelleket gyűjtöttem össze és vezetek be, amelyekben az ingyenes tartalmak letöltése mellett a fizetős modell is megjelenik, ezzel is bevételt biztosítva az alkotóknak, tehermentesítve a felhasználót. A jelenlegi rendszer egyedül a nagy kiadók érdekeit védi, holott komoly tanulmányok kimutatták, hogy a piac szempontjából pozitív hatású egy széles réteget kiszolgáló, dinamikus árazású online zeneletöltő bolt.

Az e-kereskedelem és gazdaság terjesztése

Manapság a fiataloknak szinte természetes, hogy interneten keresztül lehet rendelni, vásárolni, fizetni, de ez még most sem olyan elterjedt, mint lehetne. Sőt ne feledkezzünk meg a középkorú vagy éppen idősebb generációkról sem, akik félve közelítenek az internetes fizetés és kereskedelem világához, holott csak apróbb gátlásokat kell feloldani és már is élvezhetik annak előnyeit. Programomban kiállok az e-kereskedelem mellett, sőt aktív résztvevője kívánok lenni a szakmai konferenciáknak, hiszen minden netes felhasználónak érdeke, hogy véleményt formáljunk egy-egy jogszabály, rendelet esetében. Az elektronikus kereskedelem nekünk van, értünk van! Vegyünk benne részt, formáljuk és használjuk! Nélkülözhetetlen része a korszerű és tudatos felsőoktatási képzésnek, de az idő előrehaladtával a középiskolák alapvető tananyagának kell lennie. Az ismeretek és tudás terjesztése nélkülözhetetlen alapja nem csak a gazdaságnak, hanem a hétköznapjainknak sem, így közérthető, gyakorlatias módon terjesztem ennek előnyeit, alkalmazását.

Alternatív online zenei piacmodellek bevezetése – 1. rész

A szerzői jogvédő szervezetek (ARTISJUS, Mahasz) támogatásával vezessünk be széles réteget kiszolgáló dinamikus árazású online zenei webshopokat, alternatív piaci modellekkel. Egy év elteltével értékeljük ki sikereit és vizsgáljuk felül, ha tehetjük, töröljük el a jelenleg érvényben lévő üres hordozói díjat. Természetesen, aki ezek mellett is ingyen akar megosztani, az meg fogja tenni, de a vásárlókedvűek hozzáférnének egy széles zenei adatbázishoz.

Különböző alternatív zeneletöltői piaci modell ismert szerte a világban:

• A zenék értékét döntsék el az adott oldal letöltési statisztikái. A szám egy minimum értékről indul, pl. 50.- Ft, de ez a letöltések növekedésével felmehet max. pl. 250.- Ft-ig. Tehát az alapján nő az ár, hogy hányan töltik le, hányan érdeklődnek iránta.
• Avagy fordított esetben, egy szám ára 250.- Ft-ról indul és a népszerűsége mértékében csökkenhet minimum 50.- Ft-ig.
• Egy másik, a www.sellaband.com -hoz hasonló innovatív megoldást magyar viszonyokra lehetne szabni. Ott, korábban slágerlistával népszerűsítették a zenéket, és ezen nem tudtak továbblépni a kiadók, azokat a bandákat futtatták, akik nekik tetszettek. A Sellaband rendszerében feltölthetők a bandák zenéi, és a felhasználók támogathatják fejenként 10 dollárral az előadót (akár többször 10-zel is), és ha elérik az 50.000 dollárt és az 5000 rajongót, akkor ebből kiadnak egy CD-t, és a felét a befektetők visszakapják, valamint az eladásokból is részesülnek. Emellett az oldal hirdetésekre épít, továbbá ez újszerű és alternatív megoldás a közönségkutatásokra is.
• Fontos, hogy ezek a webshopok olyan számokat is összeszedjenek, amelyek nem már nem, avagy soha nem is voltak jogdíjkötelesek, tehát szabadon letölthetők, terjeszthetők, csak éppen már nehéz hozzájuk jutni. Ez eleve vonzó lehet, így az oldalra csalogatja a vásárlót: egy helyen megtalálja az ingyenes és a fizetős tartalmakat.
• A Columbia Records javaslata szerint folyamatosan hozzá lehetne férni bármilyen eszközön keresztül az adott tartalomhoz, streamingelve (akár mobiltelefonon is), nem pedig  „birtokolva”: folyamatosan hozzáférve az adott tartalomhoz.
• A felhasználó letöltheti a zenét, de reklám van hozzá, melyet meg kell nézni, ez a bevétel fedezi a letöltés költségeit.
• Ingyenes letöltési lehetőség, DRM (másolásvédett) mentes elképzelésekkel, hirdetési modell alapján. A másolásvédelem eleve nem a legjobb megoldás, mindig fel fogják törni, ami végeláthatatlan küzdelmet eredményez.
• A www.spotify.com -hoz hasonló elképzelések alapján több kategóriába sorolnák a felhasználókat. Van, aki ingyen férhet hozzá a tartalomhoz, fizetés nélkül, de el kell viselnie a reklámokat; van, aki időlegesen fizet, így a reklámok megszűnnek. És van, aki hosszabb távra fizet elő, így mobilra is letölthet zenét, offline is hallgathatja (nem kell streaming), eleve jobb a zene minősége, továbbá nincs országhoz, vagy IP címhez kötve, tehát a világ bármely részén letölthet, PC-től kezdve a nootebook-on át a mobil platformokig.
• A legegyszerűbb talán mégis az lenne, ha a piac szempontjából több, széles réteget kiszolgáló, dinamikus árazású, online zeneletöltő bolt jönne létre (pl.: iTunes). A fix árak alkalmazásával csorbult a vásárlók érdeke, a rögzített árakat kénytelenek voltak elfogadni, vagyis passzív, árelfogadó helyzetbe kényszerültek, de a dinamikus árazás lényege, hogy alkalmazkodik a vevők preferenciáihoz.